kanaszta kártyajáték

Kanaszta

Posted on Posted in Játékok, Játékszabály, Kártyajátékok, Társasjáték

Kanaszta

A kanaszta a römivel egy családba tartozó kártyajáték. Uruguayban alakult ki az 19340-es évek elején, onnan átterjedt Argentínába és Latin-Amerika többi országába, majd az évtized végére az Egyesült Államokat is elérte. Itt 1949-ben a játéknak több ismertetése is megjelent, de ezek számos pontban eltértek egymástól. A játék egységesítése érdekében a New York-i Regency Club 1950-ben kiadott egy szabályzatot, amelynek alapján 1950-ben egy egyesült államokbeli és argentin szaktekintélyekből álló bizottság megalkotta a kanaszta nemzetközi szabályait. Több mint negyven év elteltével a hazai Olvasó most egy ebből készült leírást vehet a kezébe.

Az alapjáték

A kanaszta alapvetően négyszemélyes kártyajáték, melyhez két csomag francia kártyát használnak összesen négy dzsókerrel. Az egymással szemben ülők párt alkotnak. A játék eredetileg balról jobbra halad – Dél-amerikában máig is így játsszák -, de ezt az irányt az Egyesült Államokban az ottani hagyományokhoz igazítva megfordították, és mi is ez utóbbit vettük át.

A párok kisorsolása

Mind a négyen húznak a csomagból, és aki a legnagyobb lapot húzza, kiválaszthatja magának a számára legmegfelelőbb ülőhelyet, és az első játszmában neki fognak először osztani. Vele szemben a második legnagyobb lapot húzó játékos fog ülni, ellenfeleik pedig tőlük jobbra és balra helyezkedhetnek el. A sorsoláskor az ász a legnagyobb, és a 2-es a legkisebb. A dzsókerhúzás érvénytelen, az meg kell ismételni.

A játék célja

A játék célja az asztalon egyenrangú lapokból (például csupa 4-esből vagy csupa királyból) álló csoportokat gyűjteni és belőlük kanasztákat kialakítani. Kanasztának a hét vagy több egyenrangú lapból álló csoportok számítanak. A színeknek e tekintetben nincs jelentőségük. A lejátszás végén a lerakott csoportokért és kanasztákért járó pontokat pluszban számolják, a kézben maradt lapok értékét mínuszban. A játékot az a fél nyeri, amelyik eléri az 5000-et.

Helyettesítő kártyák

A dzsókerek és a 2 -esek bármilyen lapot helyettesíthetnek, de minden csoportban legalább két lapnak természetesnek (értsd: nem dzsókernek és nem 2-esnek) kell lennie, és legfeljebb csak három lehet helyettesítő kártya. A helyettesítő kártyákat az angol nyelvterületen Wild cardnak, magyarul vad kártyának nevezik. Amely kanasztában vad kártya is vari, az vegyes kanaszta, amelyekben nincs, az tiszta.

A csoportokban gyűjthető lapok pontértéke

A 4-estől a 7-esig terjedő lapok egyenként 5 pontot érnek, a 8-astól a királyig 10-et, az ászok 20-at. A dzsókerek értéke függetlenül attól, hogy milyen lapot helyettesítenek, mindig 50 pont, a 2-eseké 20 pont. A 3-asok különleges lapok, ezért azokat később tárgyaljuk.

Keverés, emelés, osztás

Keverés után az osztó elemelteti a kártyát a tőle jobbra ülő játékossal, de az nem nézi meg, hogy mit emelt, hanem csak leteszi a kezében levő csomagrészt az asztalra. Az osztó 11 lapot oszt mindenkinek egyesével, majd a csomag legfelső lapját színével fölfelé kiteszi a csomag mellé. Ez a lap lesz az eldobott lapokból képződő dobóhalom kezdő kártyája. Ha a kezdő kártya vad kártya vagy 3-as, akkor az osztó újabb lapot üt fel, és azt az előzőre ráteszi. Ha ez sem jó, akkor addig fordítgatja alapokat, míg megfelelőt nem talál.

A lejátszást

A lejátszást az osztó bal oldali szomszédja kezdi. Ahogy egy Játékos sorra kerül, vagy felhúzza a csomag legfelső kártyáját, vagy felveszi az egész dobóhalmot. Ezután, ha van lerakható Csoportja, azt kiterítheti az asztalra, és a már lent levő csoportokat is bővítheti odaillő lapokkal. Végül egy lapot el kell dobnia a dobóhalomba. Az első körben, még mielőtt dobott volna, bárki átnézheti a dobóhalmot.

Lerakás

Minden egyes lerakott csoportnak legalább három lapot kell tartalmaznia, melyekből legalább két lapnak természetesnek kell lennie, és legfeljebb három lehet vad kártya. Egy fél részéről az először lerakott csoportokban szereplő lapok értékének el kell érnie e meghatározott pontösszeget. Az első leosztásban ez 50 pont, egyébként attól függ, hogy a párnak hány pontja volt a lejátszás megkezdésekor:

O-tól1500 alattig: 50 pont,
1500-tól 3000 alattig: 90 pont,
3000-től fölfelé: 120 pont.

Ha mínuszban voltak, bármilyen háromlapos csoporttal nyithatnak, akár három 4-essel is (15 pont). A lerakási minimumot az összetartozó játékosok közül elég csak az egyiknek teljesítenie. A lerakási minimumba a felvenni kívánt dobóhalom legfelső lapja is beleszámítható, a piros 3-asokért, valamint a kanasztákért járó jutalom viszont nem.
A játékostársak csak egymás csoportjaihoz tehetnek lapokat, azokhoz, amelyeket az ellenjátékosok raktak le, nem. A csoportokat mindkét félnek csak az egyik játékosa gyűjti, többnyire az, aki először rakott le. Ugyanazokból a lapokból egy fél csak egy csoportot gyűjthet, de az nem akadály, ha az ellenfélnek is van ugyanolyan csoportja. Ha egy csoport már hat lapot tartalmaz, a hatodikat el szokták fordítani, annak jelzéséül, hogy csak egy kártya hiányzik a kanasztához.

A dobóhalom felvétele

A dobóhalom csak bizonyos feltételek mellett vehető fel. Mások a feltételek akkor, ha a dobóhalom be van fagyasztva, és mások akkor, ha nincs: A dobóhalom, ha nincs benne fagyasztó lap, mindkét fél elől csak addig van befagyasztva, míg az első csoportját le nem rakja. Ha vad kártyát vagy piros 3-ast tartalmaz, akkor mindkét fél elől be van fagyasztva, míg valamelyik játékos fel nem veszi. Piros 3-as csak az osztó által felütött lapként kerülhet a dobóhalomba, a vad kártyát bele is lehet dobni.
A dobóhalom nem vehető fel, ha a legfelső lapja vad kártya vagy fekete 3-as. Az egylapos dobóhalmot nem veheti fel az, akinek csak egy lapja van.

A befagyasztott dobóhalmot csak az veheti fel, aki annak legfelső lapját azonnal le fogja rakni a kezéből kimutatott legalább két természetes kártyával. Ha például egy 5-ös van legfelül, ahhoz két 5-öst kell kimutatni, ha egy dáma, ahhoz két dámát.
Ha a dobóhalom nincs befagyasztva, akkor az is felveheti, aki annak legfelső lapját egy már lent levő csoporthoz hozzáteszi. Bár a nemzetközi szabályzat e tekintetben nem tesz különbséget hétnél kevesebb lapból álló csoport és kész kanaszta között, sőt ki IS mondja, hogy mindkettőhöz lehet, a játékosok többsége kész kanasztához nem engedi a dobóhalmot felvenni. Egy másik ilyen különbség a hivatalos változat és a játékosok gyakorlata között az, hogy míg az előbbi szerint 1 be nem fagyasztott dobóhalom felvételéhez egy vad kártyával kísért természetes lap is elég, addig a legtöbb helyen ragaszkodnak a két természetes kártyához.
A legalsó fagyasztó lapnak jól láthatónak kell lennie, ezért azt vagy kiteszik a dobóhalom mellé, vagy ha az eldobott lapok pontosan fedik egymást, akkor elég, ha csak keresztbe fordítják.

Piros hármasok

A piros 3-asok nem gyűjthetők csoportban, de le kell őket rakni, és húzni kell helyettük a csomagból. Ha valaki piros 3-ast húz, azt azonnal leteheti, nem kell megvárnia, míg újból sorra kerül. Amely félnek csoportja is van az asztalon, az a lerakott piros 3-asaiért 100-100 pontot kap. Ha mind a négy piros 3-as ugyanahhoz a félhez kerül, akkor az értékük megkétszereződik: a négy piros 3-ase'rt ' nem 400, hanem 800 pont jár. Amely fél a lejátszás végéig nem rak le csoportot, annak a piros 3-asai plusz helyett mínuszban számítanak. Piros 3-ast eldobni nem szabad.

Fekete hármasok

Aki fekete 3-ast dob, az megakadályozza, hogy a közvetlen utána következő játékos a dobóhalmot felvehesse. Ez azonban csak egy alkalomra érvényes, ha azt akarjuk, hogy a következő körben se vehesse fel, ismét fekete 3-ast vagy esetleg vad kártyát kell dobnunk. Három vagy négy fekete 3-asból csak kimenéskor lehet csoportot lerakni és csak vad kártya nélkül. A fekete 3-asok a többi kis laphoz hasonlóan 55 pontot érnek.

A kész kanaszták

A kész kanasztákat a helykímélés céljából összecsúsztatják és képes oldalukkal felfelé kis csomagokká egyesítik. A tiszta kanaszta tetejére. piros lapot (kört vagy kárót) tesznek, a vegyesre feketét (treffet Vagy pikket). A már kész kanasztához is lehet további lapokat tenni, de ha egy tiszta kanasztához vad kártyát tesznek, az a kanasztát vegyesre változtatja.

Kimenés

A lejátszás akkor ér véget, ha valamelyik játékos a kezében levő összes lapot elfogyasztja. Kimenéskor kivételesen nem kötelező dobni, de lehet. A kimenő félnek legalább egy kész kanasztával rendelkeznie kell, de az mindegy, hogy a kanaszta már korábban megvolt, vagy csak a kimenéskor lesz kész. Ha a kanaszta még nincs meg, nem szabad kimenni, legalább egy lapot meg kell tartani. Kézből kimenés. Kézből az megy ki, aki úgy szabadul meg minden lapjáról, hogy előtte egyetlen csoportot sem rakott le, és a társa előtt gyűjtött csoportokhoz sem tett lapot. Kézből kimenés esetén nem kell az első lerakás pontérték követelményét teljesíteni, csak akkor, ha azt még a kimenő játékos társa sem teljesítette, és ő nem a csomagból húz lapot, hanem felveszi a dobóhalmot. Kanasztának kézből kimenéskor is kell lennie.

Szóbeli információcsere

Az éppen soron lévő játékos bárkitől megkérdezheti, hogy hány lapja van, és afelől is érdeklődhet, hogy melyik fél mennyivel kezdhet el lerakni. Ha már csak egy lapja maradt, azt kérdés nélkül bejelentheti. A soron levő játékost a társa figyelmeztetheti az első lerakás követelményére, és arra is, hogy húzzon lapot a piros 3-as helyett. Engedélykérés a kimenésre. Aki már ki tud menni, megkérdezheti társát, hogy kimehet-e, de csak azelőtt, még mielőtt elkezdené a lapjait lerakni. Engedélyt kérni nem kötelező, de ha valaki mégis megteszi, akkor társa ,,igen" vagy ,,nem" válasza szerint kell cselekednie. Akitől engedélyt kértek, az, még mielőtt válaszolna, bárkitől megkérdezheti, hogy hány lapja van meg, és az ellenfél lerakási minimuma felől is érdeklődhet.

A csomag lapjainak a megszámlálása

Amikor már fogytán van a csomag, az éppen soron levő játékos megszámolhatja, hogy hány lap van még benne. Az eredményt a többiekkel is közölni kell. A csomag lapjait az is megszámolhatja, akitől a társa engedélyt kért a kimenésre.

A csomag utolsó lapja

A csomag utolsó lapjának a felhúzása után addig folytatják a játékot, amíg a dobóhalmot a soron következő játékos felveszi. Ha a be nem fagyasztott dobóhalom legfelső lapja illik egy már lent levő csoportjukhoz, akkor a soron következő játékosnak fel kell a dobóhalmot vennie. Kézben levő párhoz nem kötelező felvenni a dobóhalmot. Ha csomag utolsó lapja egy piros 3-as, akkor a játék azonnal véget ér.

Elszámolás

A kézben maradt lapok értéke mínuszban számít, a lerakottaké pluszban. A kanasztákért a bennük szereplő lapok értékén felül külön jutalom is jár: a vegyes kanasztákért kanasztánként 300 pont, a tisztákért 500 pont. A kimenést 100, a kézből kimenést 200 ponttal díjazzák. A piros 3asokért járó 100100, illetve az összesért járó 800 pont attól függően számít pluszban vagy mínuszban, hogy az azokat lerakó fél rakott-e le csoportot.

Renonsz

Újra kell osztani, ha az osztó egy vagy több lapot felborít, vagy ha még. A lejátszás kezdete előtt észreveszik, hogy az emelés elmaradt, hogy valaki több vagy kevesebb lapot kapott, vagy hogy a csomagban színére fordított kártya van. Ha ezt csak az első kör után veszik észre, a játékot a szabálysértés ellenére is folytatni kell. Aki több lapot kapott, az több lappal játszik, aki kevesebbet, az kevesebbel.

Lapelárulás

Ha valaki-leejt egy lapot, azt ott kell hagyni az asztalon, és az első adandó alkalommal le kell rakni, vagy el kell dobni.
Elégtelen lerakási pontszám esetén a játékos további lapok lerakásával és a már lerakott lapok esetleges átrendezésével büntetés nélkül helyrehozhatja a hibáját. Ha erre nem képes, és azonnal beismeri tévedését, akkor lapjait vissza kell vennie, és az első lerakás minimuma részükre 10 ponttal megemelkedik. Ha a hibát úgy hozza helyre, hogy végül egy vagy több lapot vissza kell vennie, büntetésből 100 pontot levonnak tőlük. A büntetés elmarad, ha a hiba elkövetése után a következő játékos húz a csomagból, vagy felveszi a dobóhalmot.

Ha valaki több lapot húz a csomagból, abban a körben nem rakhat le csoportot, és már lent levő csoportokhoz sem adhat hozzá lapot, utána pedig annyiszor kimarad, míg a lapjai megfelelő számúra nem csökkennek. Ha ezt a többiek még azelőtt észreveszik, hogy a többletlapokat a játékos a kezében levő lapok közé illesztette volna; akkor a többletlapokat meg kell mutatni.
Soron kívüli csoportlerakás esetén a lerakott lapokat lent kell hagyni, hogy mindenki láthassa de csak azután lehet hozzájuk újabb lapokat tenni, hogy a vétkes játékos már sorra került. Ha a soron kívüli lerakás a játékos társának a sorra kerülése előtt történt akkor a vétkes féltől 100 pontot levonnak.

A dobóhalom jogtalan felvétele. Aki úgy kísérli meg felvenni a dobóhalmot, hogy az arra való jogosultságát elmulasztja igazolni, azt meg kell állítani. Ha ki tudja mutatni a kezéből a szükséges lapokat, a dobóhalmot büntetés nélkül felveheti. Ha nem sikerül időben megállítani, kiteríttetik a lapjait, visszaállítják belőle a dobóhalmot, és büntetésből 100 pontot levonnak tőlük. Nem kell a jogosultságot igazolni, ha a játékos a dobóhalom legfelső lapját egy már lent levő csoporthoz teszi hozzá.

Kanaszta nélküli kimenés

Kanaszta nélküli kimenés. Ha valaki kanaszta nélkül próbál meg kimenni, legalább két lapot vissza kell vennie, hogy dobni IS tudjon, és büntetésből 100 pontot levonnak tőlük.
Elhamarkodott lerakás. Aki engedélyt kér a kimenésre, és a válaszelhangzása előtt kezdi el alapjait lerakni, annak, ha tud, ki kell mennie, Ha kiderül, hogy erre nem képes, 100 pontot levonnak tőlük.
A kézben maradt piros 3asok darabjáért 500 pontot levonnak, hacsak nem azért maradtak a játékosok kezében, mert egy előttük ülő játékos rögtön az első körben kiment. Ez esetben úgy veszik, mintha a piros 3asok szabályosan le lennének rakva.
Háromnál több vad kártya. Ha egy csoportban háromnál több vad kártya van, akkor a hármon felüli vad kártyák értékét mínuszban számolják, ráadásul minden ilyen csoportért még 100 pontot is levonnak. Ha a szabálytalan csoport dzsókert és 2-est is tartalmaz, akkor a dzsókert kell többletlapnak tekinteni.

Kanaszta kettesben, hármasban, ötösben és hatosban

Kanaszta kettesben

Kettesben 15-15 lapot osztanak. A csomagból két lapot húznak, de csak egyet dobnak. Kimenni két vagy több kanasztával lehet. Ha a csomag utolsó két lapja közül az egyik vagy mind a kettő piros hármas, nincs további játék. A lapelárulást nem büntetik.

Kanaszta hármasban

A hármas játék az eredeti leírás szerint csak annyiban különbözik a négyestől, hogy fejenként 13 lapot osztanak, és mindenki egyedül küzd a többiek ellen. Az újabb keletű csonka (angolul cutthroat) kanasztában csak 11 lapot osztanak, és a kettes játékhoz hasonlóan két lapot húznak a csomagból. A lejátszás kezdetén még senki sincs senkivel, de attól kezdve, hogy valaki a dobóhalmot elsőként felveszi, a másik két játékos egymás partnerévé válik. A lerakási minimum viszont továbbra is egyéni marad, és így az egyik partner többel, a másik kevesebbel kezdheti a lerakást. Miután azonban az egyikük lerakott, a másiknak, akárcsak a négyes játékban, nem kell a minimumot magának is teljesítenie. A partnerek az együtt elért pontokat mindketten megkapják, kivéve a piros hármasokért járó pontokat. Ha valaki úgy megy ki, hogy előtte senki sem vette fel a dobóhalmot, akkor egyedül számol a másik kettő ellen. Ha a csomag elfogy, a lejátszás a csomag utolsó lapját felhúzó játékos dobásával ér véget. Ilyenkor, ha még senki sem vette fel a dobóhalmot, mindenkinek egyénileg számolják a pontjait. A játék 7500 pont eléréséig tart.

Kanaszta ötösben

Ötösben az egyik fél három játékosból áll, de egy-egy játszmában közülük mindig csak ketten játszanak. A kimaradó játékos nem szólhat bele a játékba. Egyéb tekintetben teljesen megegyezik a négyes játékkal.

Kanaszta hatosban

Hatosban az eredeti leírás két változatot ismertet. Mindkét változatban 11 lapot osztanak. Vagy négyes játékot játszanak úgy, hogy a három összetartozó játékos közül egy-egy minden játszmában kimarad, vagy mind a hatan játszanak, és az asztalnál minden második játékos tartozik ugyanabba a csapatba. Ez utóbbi esetben kimenésre engedélyt kérni elsődlegesen az utánunk hamarabb sorra kerülő társunktól lehet. Ha ő passzol, akkor az utóbb következőnek ,,igen -t vagy ,,nem -et kell mondania.